:)

StraTÉÉÉgiázom!

Hogy mindenkinek édes legyen a cseresznye!!!

Válságkezelés!

:(

Valentines’s day

Can ya pack the 90s in a 50 pound suitcase? (season one – extra)

Apparently, yes. And the 21^st century fits in there too, granted, I had to sit on the thing to close it.

We had a theme party… the 90s. Guests of honor: the spice girls, the backstreet boys, the stretchy pants and the Scrunchie. Carrie Bradshaw’s voice-in-my-head immediately commented: “no woman in her right mind would be caught dead wearing a scrunchie”…in Manhattan maybe. But here in Denmark, land of the barefooted people, where even Manolo Blahnik would go out of business, the only thing that could attract scrutiny is if you’d  wear makeup on a Saturday morning, and be too pretty.

So I hit play for spice up your life, and started getting dressed

Minden, amit nem akarsz tudni a dánokról…(első évad huszadik rész)

Különös érzés fogott el, amikor kiléptem a terminálból. Mintha párszáz méterrel magasabban tett volna le a repülő. Annyira alacsonyan vannak itt a felhők, hogy egy tízemeletes épület kis híján felhőkarcolónak számít.

Az első ember, akivel találkoztunk, egy magas, hosszúlábú és nagyon szőke, szolid-szoknyás kalauz-hölgy volt, aki akkorát mosolygott rám, hogy illetődöttségemben nem találtam a vonatjegyem.

Hapcimanó (első évad tizenkilencedik rész)

Tom betegeskedik. Hapcimanó belecsípett az orrába. Így aztán Dánia erdőit veszélyeztető papír zsebkendő mennyiségeket pusztít, de ilyenkor bújósabb egy hivatásos cicánál. S még most is oda-vissza alázva sportolja túl az összes itteni csapat kézi-vizilabda játékosait. Csak sárkány legyen a talpán, aki meccs után eltiltja tőle a jeges vizet.

Van egy kedvenc gyerekkori mesém. A Minden napra egy mese könyvből olvastuk, minden november tizenvalahányadikán. Úgy látszik Dániában szeptemberben vadászik a Hapcimanó…mindenesetre, Tom, neked szól a mese:

Silkeborgból (első évad tizennyolcadik rész)

Bezárt a Jacos, nincs többé gombás szendvics…sőt a GV fokozódásával nemcsak az állami alkalmazottakat, minket is fizetés nélküli szabadságra küldtek. Ezért nem jelentkeztünk mostanig. De nem panaszkodom, mi nem küldtük szabadságra egymást. Sőt hosszabbított, 24/7-es programban dolgozunk egymásért, vagy inkább egymáson…?

Ugyanis augusztus közepén összetörtük a porcelánmalacot, fogtuk huszonhárom kilós batyuinkat, és Kolozsvárról Koppenhágába repültünk